Ólomforrások az ivóvízben.
A közösségek számos problémával szembesülhetnek a vízi infrastruktúra elöregedésével kapcsolatban, beleértve a megnövekedett ólomszintet a csapvízben. Az ólom toxicitása miatt, még alacsony szinten is, az ivóvízből és más forrásokból származó ólomterhelés csökkentése továbbra is közegészségügyi prioritás. Az ólomnak való kitettség egyéb forrásai közé tartozik az ólomalapú festék és a szennyezett talaj és a leromlott ólomalapú festék porai. Országosan az ólmozott benzin és az ólomalapú festékek fokozatos megszüntetése, valamint a szabályozási ellenőrzések és a műszaki változtatások csökkentették az ólom-kitettséget.Ólomforrások az ivóvízben. A legtöbb szennyeződést, ha a közvízellátásban található, a vízkezelő létesítményben észlelik és kezelik. Ezzel szemben az ólom a csapvízben fordul elő, miután a kezelt víz bejut az elosztórendszerbe, ahol a víz maró hatású, és az ólom kimosódhat a csövekből, a vízvezeték-anyagokból és a szerelvényekből (pl. Csapok). A korrózió kémiai reakció a víz és a vízvezeték-vízhasználati szokásai, valamint az ásványi lerakódások védőbevonatainak jelenléte vagy hiánya, amelyek felhalmozódhatnak többek között a csövekben. Ennek megfelelően a korrózió visszaszorítása volt a fő módszer, amelyet az ólomcső a vezetékes víz vezetésére használtak.
Az ólmozott csövek és anyagok jelenléte a közösségi vízrendszerekben és az otthonokban általában a vízrendszer és a lakóhely korától függően. Az régebbi évek előtt ólomcsöveket használtak általában a vízszolgáltatás kiterjesztésére az utca alatti vízvezetéktől a lakóhelyig vagy más épületbemenetéig. Az ólmozott vízvezeték-anyagok (pl. Sárgaréz szerelvények és ólomcső forrasztású rézcsövek) az épületekben, például gyermekgondozási létesítményekben és lakóhelyeken, szintén hozzájárulhatnak az ivóvízben lévő ólomhoz.
Megvalósítási kihívások
Mivel a közösségek meghatározzák az ólom kezelésének lehetőségeit a vízellátásban. Az ólomcsövek cseréje számos megvalósítási kihívást vet fel a vízrendszerek és a közösségek számára. Többek között ezek a kihívások magukban foglalják e vonalak cseréjének költségeit, amelyek részleges ólomcső cserét eredményezhetnek (azaz amikor a vízrendszer kicseréli a tulajdonában lévő ólomcsőrészt, és a tulajdonos fennmaradó részét nem cserélik ki).
Az ólom a háztartási vízvezetékekben további kihívásokat jelenthet az ivóvízben lévő ólom kezelésében. Még az ólomcső teljes cseréje esetén is az épületek belső vízvezetékei vagy berendezése ólomterhelés forrása maradhat. Ha a rendszerek felelősség teljes cserét hajtanak végre, akkor is jelenlétet okozhat az ólmozott belső vízvezeték, vagy szerelvények kérdései azt sugallják, hogy a vízrendszereknek korrózióvédelmi kezelést kell fenntartaniuk a csapvízben lévő ólom megakadályozása érdekében.
Okozhatnak-e egészség károsodást ólom anyagú vezetékek?
Igen, az ólomcső alapanyagból készült vízvezetékekből, szerelvényekből oldódás által ólom kerülhet az ivóvízbe.
Napjainkban még előfordulhatnak olyan épületek, ahol alkalmazásban állnak ólom alapanyagból készült vezetékek, de számuk nem meghatározó.
Mindazonáltal javasoljuk, hogy ellenőrizzék, van-e olyan berendezés (pl. vízmelegítő, kézmosó stb.) a
lakásukban, amely ólomcső anyagú vezetékkel csatlakozik a vízhálózatra.
Amennyiben van ilyen vezeték, azt célszerű a lehető legkorábbi időpontban kiváltani.
Mit tehetünk a belsővízhálózat ellenőrzésével, hogyan végezzük el.
A belső ivóvízhálózat ellenőrzését a felhasználónak kell rendszeres időközönként elvégezni.
Az elhanyagolt, elöregedett hálózaton jelentkező meghibásodás okozhat vízminőség romlást, továbbá szivárgás esetén az épület állagát is veszélyezheti.
A belső, felhasználó kezelésében lévő ivóvízhálózat elszennyeződése oka lehet a vízminőség romlásának.
Ha a belső vízvezeték-hálózat nem tiszta, az a szennyezettség okától függetlenül a baktériumok elszaporodását, és így a víz minőségének romlását okozhatja.
A belső hálózat szennyezettségét jelezheti a csap megnyitásakor megjelenő sárgás-vörösesbarnás színű üledék, illetve a víz kellemetlen íze vagy szaga, különösen abban az esetben, ha a környéken a szomszédban ugyanezek az elváltozások nem tapasztalhatók.
Nagyobb valószínűséggel jelenhetnek meg ezek a jelenségek az utcai hálózat tisztítását követően, vagy akkor, amikor a környéken meghibásodást hárítottak el a vízművek szakemberei, mert ilyenkor a csapok megnyitását követően kiáramló levegő szinte
bizonyosan magával ragadja a hálózat szennyeződéseit. Ezekben az esetekben számítani is kell a hálózatból kilövellő levegővel kevert vízre, ilyenkor tehát – amennyiben van rá lehetőség - az épületen belüli vízvételi helyek használata előtt a kerti csap megnyitásával
engedjük ki a levegős vizet a rendszerből, ha nem áll rendelkezésre kerti csap, az épületen belüli csap megnyitását követően folyassuk egy ideig a vizet, és csak utána engedjük kádba, mosógépbe, és ne tartsunk alá edényt sem rögtön!
Ugyancsak a vízminőség romlását okozhatják a vízhálózathoz csatlakozó, nem kellően tisztán tartott készülékek (például vízmelegítők) is.
Okozhatnak-e egészség károsodást ólom anyagú vízvezetékek?
Igen, az ólom alapanyagból készült vízvezetékekből, szerelvényekből oldódás által ólom kerülhet az ivóvízbe.
Napjainkban még előfordulhatnak olyan épületek, ahol alkalmazásban állnak ólom alapanyagból készült vezetékek, de számuk nem meghatározó. Mindazonáltal javasoljuk, hogy ellenőrizzék, van-e olyan berendezés (pl. vízmelegítő, kézmosó stb.) a
lakásukban, amely ólom anyagú vezetékkel csatlakozik a vízhálózatra.
Amennyiben van ilyen vezeték, azt célszerű a lehető legkorábbi időpontban kiváltani.
Milyen problémák jelentkezhetnek házi vízmű alkalmazása esetén?
A felhasználók által üzemeltetett házi vízművek igen jelentős egészségügyi kockázatot hordoznak az alábbi okokra visszavezethetően.
A rendszerek kialakításakor alkalmazott anyagok és technológia nem minden esetben felel meg az előírásoknak, szabványoknak, a felhasznált vízbázis (talajvíz, rétegvíz stb.) meghatározza a kitermelt víz minőségét, a sekélyebb kutak esetében elsősorban a nitrit, nitrát, növényvédő szerek és mikrobiológiai jellemzők, a mélyebb kutakban bizonyos területeken vas, mangán, arzén és bór paraméterek tekintetében jelentkezhet nagy mennyiségű eltérés.
A vízellátó rendszer elemeinek rendszeres állapot ellenőrzése, továbbá a szükséges tisztítás és fertőtlenítés hiánya következtében mikrobiológiai kockázatok jelentkezhetnek.
Mindezeket súlyosbíthatja, ha a belső vízhálózat a közüzemi vízellátó rendszerrel is összeköttetésben áll.
Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, amikor a házi vízműből vagy annak környezetéből érkező mikrobiológiai, vagy kémiai szennyezés a közüzemi vízellátó rendszert is elszennyezi.
Ehhez természetesen több kedvezőtlen feltétel egyidejű teljesülése ezek a jelenségek eltérnek területi fekvések, és domborzati viszonyok befolyása miatt.
Napjainkban számos lehetőség van víztisztító berendezés alkalmazásával fogyaszthatóvá tenni a szennyeződéssel telített víz megtisztítására. Az eszközök működési elvüket és az eltávolítandó komponensek körét tekintve igen eltérőek lehetnek. A kevésbé szennyezett kétes eredetű víz tisztítására aktívszénszűrő is hatékony lehet, de a vízminta bevizsgálás eredménye alapján lehet a víztisztítás folyamatát megállapítani.
Ezért ajánlott a szakember véleményének a kikérését milyen típusú készüléket ajánl a vízminta kiértékelése alapján.
Központi előszűrő beszerelése után egy ozmózis víztisztító képes a víz megtisztítására.
Amint az a fenti ismertetésből is következik, a víztisztító berendezés kiválasztása előtt szakember közreműködését célszerű igénybe venni, mivel a nyers-víz adottságai és felhasznált vízmennyiség határozzák meg a szükséges technológiát.
A víztisztító berendezések alkalmazásánál figyelmet kell fordítani a folyamatos szakszerű karbantartás elvégzését, a szűrőbetétek időben történő cseréjét elvégezni. Amennyiben kérdése merül fel a készülékkel kapcsolatban, azonnal vegye fel a kapcsolatot a forgalmazóval.
Egészségét csak úgy tudja megóvni ha tiszta és minőségi vizet fogyaszt!
